2016. december 4-e és 10-e között öt teljes napot töltöttünk Birminghamben a „Gates and keys – Erasmus+” nemzetközi pályázat keretein belül. Három fiú tanulóval utaztam, akik mindhárman az Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium két tanítási nyelvű osztályaiba járnak, és akiknek így lehetőségük nyílt nyelvtudásuk gyakorlására.
Vasárnap késő este érkeztünk meg az angol nagyvárosba, és másnap reggel már kezdődött is az ötnapos, feszített program. Hétfő délelőtt, az ismerkedési játékokat követően kezdődtek a pályázatban megfogalmazott kötelező programok: erre a napra jutott az a feladat, hogy a résztvevők megismerjék egymást, országaikat és azoknak egy-egy nevezetes épületét. Amíg a tanulók a nyolc prezentációt megtekintették, addig a kísérő tanárokkal a heti programot egyeztettük. Ebéd után a birminghami városházára látogattunk el, ahol a polgármester fogadott bennünket, és beszélt nekünk a város kialakulásáról, történelméről, mai működéséről, az Európai Unióról. Ezt követően körbevezettek bennünket az épületben, majd az aznapi hivatalos program véget ért.
Kedden a nemzetek konyhaművészete volt a fő téma, de emellett több, főként a szolidaritáshoz, esélyegyenlőséghez, toleranciához kapcsolódó feladatot kellett megoldaniuk a résztvevő diákoknak. Délután a lengyel és a dán delegációval közösen úgy döntöttünk, hogy elutazunk Stratford-upon-Avonbe, Shakespeare szülővárosába. Itt megtekintettük a drámaíró szülőházát, a róla elnevezett színházat és az abban található múzeumot, illetve megnéztük azokat az épületeket, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a (talán) leghíresebb angol szerzőhöz. A vonatúttal együtt kb. ötórás kirándulás után visszatértünk Birminghambe, hogy részt vegyünk a közös vacsorán, amit egy helyi étteremben tartottak.
Szerdán busszal látogattunk el a fogadó iskola egy másik, külvárosi tagintézményébe, ahol egész nap követték egymást a kötelező programok. Ezen a napon a résztvevők a gyakorlatban is bemutathatták egymásnak országaik konyháját: főzőverseny volt. (Igazából nem volt verseny, csak ezt az elnevezést kapta a programban.) Mi, magyarok paprikás krumplit és (meglepetésként) madártejet készítettünk, amelyeknek hatalmas sikere volt. Az utóbbinak a receptjét több diák és tanár is elkérte. Délután a szerepjátékok és a kerekasztal-beszélgetések a korai iskolaelhagyás problémáját járták körül, majd a busz visszavitt minket a központba.
Csütörtökön egy egész napos londoni látogatás volt a program. Egy több, mint háromórás buszút után érkeztünk meg az angol fővárosba. A vendéglátóink igyekeztek mindent megmutatni nekünk: Trafalgar Square, St. James's Park, Buckingham-palota, Tower, stb. Egy-két órát mi is szabadon sétálhattunk a városban, hogy önállóan fedezhessük fel a látványosságait. Este hat órakor indultunk vissza Birminghambe egy hosszú, de tartalmas nap után.
A záró napon, pénteken ismét egy külvárosi tagintézményben folytak a programok. A plakát- és kollázsverseny témái az országok közötti különbségek és hasonlóságok, illetve a kiközösítettség voltak. (Ez utóbbi versenyt iskolánk megnyerte.) Ezt követően a tanulók nemzetközi csoportokban dolgoztak, és megmutatták egymásnak egy-egy adott ország főbb nemzeti ünnepeit. A feladatok között kikapcsolódásként táncoktatáson vettünk részt. Mi, tanárok ezen a napon értékeltük ki a mögöttünk álló egy hetet, illetve megvitattuk a következő, lengyelországi út feladatait. Este egy rövid búcsúbulin vettünk részt, amely nagyon jó hangulatú volt, másnap délben pedig elindultunk vissza Magyarországra.
Zárásként szeretném kiemelni a három tanuló (Croitor Dávid, Látkóczki Tibor, Varga Dévald) egész héten nyújtott kiemelkedő teljesítményét és példamutató magatartását. Szinte valamennyi ország pedagógusa megdicsérte őket nyelvtudásukért, nyitottságukért, a feladatokhoz való hozzáállásukért, segítőkészségükért. Úgy érzem, a három fiú nemcsak iskolánkat képviselte méltó módon, hanem az országunkat is.
