"Állítani merjük, hogy talán nincsen tartomány egész Európában, hol az okszerű mezőgazdasági ismeretek terjesztésére nagyobb szükség volna, mint hazánkban" (Kossuth Lajos) Sarkad és vidéke alapvetően mezőgazdasággal és mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó és abból élő terület volt évszázadokon át. Ma is a termőföld a legnagyobb kincs. E kincs azonban akkor ragyog, ha művelt fők kezébe kerül, akik képesek azt évtizedeken, sőt évszázadokon át jól művelni. Ezt a felismerést jelzi a kiegyezés után Gorone István mintagazdasága Sarkadon, amely területet ma is Goroni - tanyának hívnak, ahol ismereteket szerezhettek a gazdálkodók; az önművelődésre adott lehetõséget a sarkadi olvasókör, ahol kiváló szakértők munkáit lehetett megtalálni (Dr. Farkas Mihály, Reisz Endre, Kégly Sándor, Göbel Coelestin, stb.); A Békéscsabán 1920-ban megnyíló Magyar Királyi Állami Felső Mezőgazdasági Iskolában 1938-ig 39 sarkadi végzett. Nagyszalontán 1941-ben - Szent-Györgyi László vezetésével - létrehozott Téli Gazdasági Iskola és Szaktanácsadó Állomásnak 1944-ig (megszûnéséig) 15 sarkadi tanulója volt; a sarkadi Mezõgazdasági Népiskola, amely Puy István vezetésével mûködött 1937-tõl 1944-ig sok sarkadi és környékbelivel sajátítatta el a fontosabb mezõgazdasági ismereteket. Ezzel a meggyőződéssel kezdte el a mezőgazdasági szakképzés szervezését és állandó fejlesztését1962-ben Vasvári Mihály mezőgazdasági mérnök-tanár. A mezőgazdasági képzés létrehozása megyei, járási és helyi kezdeményezésre jött létre. 1961 tavaszára a parasztság döntő többsége tsz-be lépett, befejeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A tanácsok - ismerve a megye és járás szakember ellátottságát - felkérték az iskolát szakemberek képzésére. A helyi az országban elsőnek megalakult (1945. április 23.) Lenin TSZ is szakemberek képzését kérte az iskolától. Az iskola vállalta a képzés beindítását, és ennek feltételeinek megvalósítását.
